Egy mai magyar, magyaros történetet szeretnék megosztani. A történet egy multinacionális vállalat (multi) lehetőségeiről szól, aki, ami ellen a magyar hatóságok előtt nem lehet eljárni.
Magyarországon a multi tapasztalatom szerint egy SZENTTEHÉN, rá, vagy a nevében eljárókra, sem a magyar törvények sem az adózási szabályok nem vonatkoznak.

1, Első téma. A multinacionális vállalat külföldi kiküldetésbe küldi a munkavállalóit.
Megállapodásban rögzíti, hogy a kiküldetés helyén fizetni fogja a munkavállalók felmerülő személyi jövedelemadó kötelezettségeit és kiköti, ha esetleg a kiküldetés helyén többlet adófizetés keletkezne akkor ez a többlet adófizetés neki visszajár.
Miután a kiküldöttek a kiküldetésből fakadóan adóalanyok lesznek a kiküldetés helyén így a két ország közötti kettős adózás elkerülő egyezmény miatt Mo.-n a bérükből levont szja többletet a NAV visszautalja a munkavállalóknak.
A multi követeli a dolgozóitól, hogy a NAV-tól, a bankszámlájukra érkező szja visszatérítést fizessék be a vállalat bankszámlájára.
A „miértre” választ kereső dolgozókat, törvényes eszközök alkalmazása helyett, kirúgással fenyegetik, zsarolják (ebben a témában volt a rendőrségi vizsgálat a NAV feljelentése alapján), aki nem fizet, rendkívüli felmondással ki is rúgják (engem és még egy társam, de idővel minden fizető, de reklamáló személyt elbocsájtottak).
A fenyegetések, meggyőzések hatására a nagy többség befizette a multi számlájára az szja. visszatérítését. A multi számlájára befizetett szja-król elismervényt nem adott, a befizetett pénzekkel nem módosította a munkavállalók jövedelemigazolásait, adóbevallásait.
Ezek a pénzek csak úgy bekerültek a multihoz, de papíron még mindig a munkavállalók nevén vannak, nem tudni, hogy ezeket a befizetéseket hogyan könyveli le a multi, az így befolyt pénzt mire költi?
Két év ilyen gyakorlat után a multi „módszert” vált, miután saját kalkulációja szerint, úgy gondolja, hogy a kiküldöttjei jogosultak adó-visszatérítésre, önrevíziót tart, visszahívja a munkavállalóktól levont és befizetett szja-t az APEH-tól és megtartja.
Év végén viszont olyan jövedelemigazolást állít ki mintha a visszahívott, a munkavállalók béréből levont személyi jövedelemadót év közben kifizette volna a munkavállalóknak. A visszahívott pénz nem szerepel, mint szja levonás a jövedelemigazolásokon, ezek a valós levonások csak a havi bérpapírokból derülnek ki, amik tartalma nem egyezik a jövedelemigazolások tartalmával, nem valós adatokat tartalmaznak.
Miután én és egy társam szembesültünk azzal, hogy a bérpapírokon szereplő levonások és a multi által kiállított jövedelemigazolás jelentős eltérést mutat az APEH-hoz fordultunk állásfoglalásért.
 Az ügy 1,5 év huzavona után, ahol már az APEH (NAV) vitázott a multival, az APEH „győzelmével” a Fővárosi Bíróság ítéletével zárult.

Mivel csak ketten fordultunk az APEH-hoz így több mint 10 ember összesen több 10 millió forintja a multinál maradt, vagy azért mert befizették a multi számlájára, vagy azért mert a számfejtett bérük egy jelentős részét nem kapták meg. Az így bent maradt, befizetett pénzeket is ki tudja milyen címen, és ki tudja milyen célra használta/használja fel a multi.

A NAV-nak tudomása volt arról, hogy mások is így jártak mint mi, de a pozitív Fővárosi Bírósági ítélet ellenére sem járt el saját hatáskörében, emiatt bejelentést tettünk a multi cég ezen „gyakorlatát” kifogásoltuk. A bejelentésünkre 1,5 évvel a NAV arról értesített minket, hogy lezárta az ügyet, de további felvilágosítást nem ad, mert az adótitkot sértene.

Én egyetlen károsulttól sem halottam, hogy visszakapta volna a pénzét, vagy legalább a befizetett pénzzel módosították volna a jövedelemigazolását, az adóbevallását. Ezek után azt sem tudni, hogy mit intézkedett, egyáltalán intézkedett e a NAV.
Tudomásom szerint egyetlen érintettet sem hallgatott meg a NAV, csak a multit, csak ott „vizsgálódtak”, sőt időközben az is kiderült, hogy a NAV egy külső szakembert (egy másik multi cég „szakértőjét”) vett igénybe, mert a NAV „nem látta át a vizsgált multi cég eljárását”.

A 1,5 év javában azzal telt el, hogy a NAV feljelentésére a városi rendőrségen vizsgálat indult zsarolás alapos gyanúja miatt, de a vizsgálatot az ügyészség megszüntette.
Az ügyészség indoklása szerint „…a nyomozás jelenlegi adatai konkrét személlyel szemben bűncselekmény megalapozott  gyanúját nem támasztják alá…”, ami azért érdekes, mert több tanú megnevezte az őt elbocsájtással fenyegető személyt. Írásos dokumentumok szóltak ezekről a fenyegetésekről és ugye felmerül a kérdés, hogyha a „jelenlegi adatok” kevesek akkor nem kellene inkább több adatot beszerezni, a további adat gyűjtés helyett az a megoldás, hogy megszüntetjük a nyomozást?
Többen panasszal éltünk, de a panaszok elutasításra kerültek.
A panaszban több, tanúként meghallgatott személy is leírta, hogy a HR vezető, a munkáltatói jogokat gyakorló vezető elbocsájtással fenyegette meg, ha nem fizeti be a NAV-tól visszakapott szja. visszatérítését a vállalat bankszámlájára.

Ezzel kapcsolatban az ügyészi indokolás az alábbi:
„A panaszban részletesen kifejtett azon körülmények, melyek „multiundor” sértett véleménye szerint egyértelművé teszik azt, hogy a cég eljáró képviselői egyértelműen tudatában voltak eljárásuk törvénytelen voltának, továbbra sem igazolják egyértelműen a jogtalan haszonszerzés célzat fennálltát.
E körben ismételten kiemelten hivatkozni szükséges a rendkívüli felmondás tárgyában indult perben eljárt bíróság ítéletének indoklásában foglaltakra, mely szerint az esettel kapcsolatos helyzet több lényeges ponton homályos, vitás a szereplők által nehezen átlátható.”

Az Ügyészség által hivatkozott munkaügyi bírósági ítélet egyetlen mondata a következő lehet:
„Az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint ebben a sok, lényeges ponton homályos, vitás helyzetben a felperesektől nem volt elvárható (a Felperesek, mi a sértettek vagyunk), hogy az alperes fizetési felhívásának automatikusan, ellenvetés, a helyzet tisztázásra irányuló igényük érvényesítése nélkül eleget tegyenek.”

Iratbetekintéskor személyesen is elmondtam az ügyésznek, hogy a bírósági ítélet éppen arról szól, hogy Én/Mi nem lehettem/lehettünk tisztában a multi eljárásának jogszerűségével; nem pedig arról, hogy a HR vezetőknek vagy a Főnökeinknek volt homályos, hogy mit csinálnak, akiknek ez a szakmájuk.
Az ügyész válasza az volt, hogy Ő úgy értelmezte a bíróság ítéletét, ahogyan a panaszok elutasításában Ő azt leírta; ha pedig más majd másképp értelmezi, az már nem az Ő dolga.
Más pedig nem értelmezte eddig sehogy, mert amikor a Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, az automatikusan visszaküldte a bejelentésünket annak az ügyészségnek, amelyik a panaszunkat az előbbi indokkal elutasította.
Itt tehát a kör bezárult. Átvállalhattuk volna az állam (ügyészség) dolgát és indíthattunk volna magánvádat, de az eddigi tapasztalatok és az egész történet ismeretében teljesen kilátástalannak felesleges időhúzásnak ítéltük, mert az idő a multinak dolgozik.
Így most mehetünk Strasbourgba.

Csak még egy „apró” momentum.
Telefonon beszéltem anno (még munkavállalóként) a multink vezérigazgatójával, aki a beszélgetésünkről pár mondatos összefoglaló email-t küldött, amelyben meglehetősen sajátosan összegezte azt, amiről beszéltünk. Többek között azt írta, hogy:
„1.) Legkésőbb 20XX. év XX ho. XX-ig visszautalod a multi számlájára az APEH által a Te számládra visszautalt adót.”
A munkáltató vezérigazgatójától ilyet kapni, az magába kimerít pár kategóriát…

A városi rendőrfőkapitány baráti kapcsolatot ápol az ominózus multi vezérrel. Ezt onnan tudom, hogy a városi rendőrség megkereste a megyei rendőr-főkapitányságot, hogy vigyék máshová az ügyet mert fenn áll ez a bizonyos barátság, de elutasították a kérést azzal, hogy „az eljárás jelenlegi szakaszában semmi nem utal az elkövető, vagy elkövetők személyére”. Na amikor meg már utalt akkor már nem vizsgálták ezt a kérdést. Azt nem tudni, hogy a multi vezér a megyei kapitánnyal illetve az ügyészséggel ápol e valamilyen viszonyt.

2., Második téma, amely szorosan összefügg az elsővel.
A magyar adó-visszatérítéseket olyan indokkal kérte a multi, hogy két helyen fizetett a munkavállalók helyett szja-t (Mo.-on és a kiküldetés helyén) és emiatt neki a magyar adó-visszatérítés visszajár (ezt a kiküldetésre kötött megállapodásban nem írta bele).
A multi Mo.-on nem fizetett senki helyett szja.-t, hanem levonta a bérekből és azt a bérből levont szja előleget fizette be az APEH felé.
A kiküldetés helyén a kinti munkáltató a hazai munkáltató tudtával, munkaszerződést kötött a kiküldöttekkel. Ezt a szerződést egyik munkavállaló sem akarta, de főnökeink úgy állították be, hogy szerződés nélkül nem lehet kiküldetésbe dolgozni (voltak kivételek, aki évekig úgy dolgoztak), aki ágált annak azt mondták, hogy hazaküldik, de azt is tudta mindenki, hogy az ilyen renitenst az anyavállalattól is hamar eltávolítják, mert jelszó szerint „LOJÁLISNAK KELL LENNI A MULTIVAL SZEMBE A MUNKAVÁLLALÓNAK”. Akire egyszer rásütötték, hogy nem „LOJÁLIS”, az egyenlő volt az azonnali kirúgással. Ez egy kicsit magyar 50-s éveket idézi nem?
 
Miután megköttették velünk a munkaszerződést onnantól kezdve, a kiküldetés helyén is volt munkáltató, felelősség, aláírási jog, dupla elszámoltatás…
Ez az új helyzet senkinek sem tetszett, főleg, hogy ezekért a plusz terhekért, de leginkább a hatalmas felelősségért nem kaptunk semmi ellenszolgáltatást, legalább is azt mondták, hogy nem jár ilyen senkinek.
Viszont mint utólag kiderült a kinti munkáltató a munkaszerződés szerint bért számfejtett, abból adót vont, a bér után járulékot fizetett csak éppen a bért nem kapta meg senki (legalább is mi egyszerű munkavállalók nem), vagyis csak annyit kapott meg, hogy a magyar jövedelem után a kiküldés helyén, az ottani szja. tartozását meg tudja fizetni.
Ezzel a megfizetéssel is „spórolt” a multi, mert miután lett a kiküldetés helyén munkaszerződés attól kezdve a magyar bért nem szerepeltette a kinti adóbevallásokba, így a kiküldetés helyén számfejtett és ki nem fizetett bérből így még többet maradt neki.
A multi Magyarországon olyan munkabér személyi jövedelemadó visszatérítés befizetését is követelte a munkavállalóktól, mely munkabér után a kiküldetés helyén senki nem rendezte az szja megfizetését.  Az adóalanyok (munkavállalók) nem tudták rendezni, mert mindent a multi és a vele szerződésbe álló adótanácsadó multi intézett és ezt a bonyolult jól megszervezett „akciót” nem is láthatták át a munkavállalók, de ahogy az eset mutatja még az APEH se látja át (vagy nem akarja) a mai napig.

A kiküldetés helyén számfejtett, de ki nem fizetett bérek, mint az un. világjövedelem részei, a magyar adóbevallásokba szerepeltetve lettek, tehát azok is a munkavállalók nevén vannak. Ez szintén valahol a multi rendszerébe maradt és újfent felmerül a kérdés, hogy ki és mire használta/használja ezeket a milliókat, de itt már milliárdos nagyságrendet jelent forintban, mivel az így eltüntetett jövedelmek akár 50-100 millió forintra rúghatnak kiküldöttenként, évente.

Az adóbevallásokat mint írtam, mindenkinek egy nemzetközi adótanácsadó cég (egy másik multi) csinálta úgy, hogy a jövedelemigazolásokat nem is látták a munkavállalók, azokat a vállalatok (kiküldő, fogadó) egyenes a tanácsadó cégnek küldte.
Az adóbevallásokat pár nappal a beadási határidő előtt aláírásra megkapták/megkaptuk, miközben azt hallottuk, ha nem írjuk alá, nem adjuk be időbe akkor az a mi felelősségünk.
A tanácsadó cég amúgy rendszeresen magyarázatokat küldött és próbált mindenkit meggyőzni a vállalat eljárásának a helyességéről és törvényességéről.
Az adó-visszatérítések kiutalása előtt az adótanácsadó eljárt és egyeztetett a nevünkben az APEH-l, az APEH mindent rendben talált, sőt mivel Én „akadékoskodtam” az Én ellenőrzésemet az APEH el sem végezte, mert a „többieknél mindent rendben talált” a tanácsadó cég előadása szerint.

Ezzel a 2. témával kapcsolatban a NAV PIO-hoz fordultam (ami az óta már PEII lett, Pénzmosás Elleni Információs iroda) 6 oldalon leírva a történetet és 9 mellékletet csatolva bizonyítékként. A bejelentésemet nem fogadták be, mert nem a „Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatóként” tettem. Bejelentésemet a PIO tovább küldte a Nemzeti Adó- Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Bűnügyi Koordinációs Főosztálya részére.

Kiderült, hogy ők sem az illetékesek az ügyemben, ezért 1 hónappal későbbi dátummal kaptam az értesítést, hogy tovább küldték a beadványomat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztály (1033 Budapest, Huszti u. 42.)-ra.

További 2,5 hónap elteltével levelet kapok, hogy a bejelentésemet tovább küldték a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságára (KÜIG).
Várok, telefonálok (nem egyszerű), majd az ügyvédem is betelefonál, de a NAV KÜIG-ben nem tudnak ilyen ügyről. Azt kérik, hogy forduljak ahhoz, aki azt mondta, hogy nekik küldte a bejelentésemet és ott reklamáljak. Nem reklamáltam, hanem ügyvédemmel bementem a KÜIG-re és beadtam az anyagot további kiegészítésekkel, mellékletekkel. Ez 2012. januárban volt, tehát 2011. május óta odáig jutottam, hogy talán jó helyen van az anyag.

Újabb egy hónappal később, hogy segítsem a hatóságok munkáját, egy 8 oldalas beadványt fogalmaztam, további 24 mellékletet csatoltam, amiben számokon keresztül, dokumentumokkal alátámasztva levezettem az előbbiekben részletezett 2 ügynek (szja. befizettetés, eltűnt munkabér) az összefüggéseit.

Eltelt fél év, nem történt semmi, még ügyszámot sem kaptunk a KÜIG-től.2012 szeptemberében panasszal fordultunk a NAV vezérigazgatójához, várjuk a válaszát!

3. téma, amely tálalásával - ezek után - kissé tanácstalan vagyok…
A lényege, hogy a multink, állami támogatást kapott létszám megtartásra, létszámfejlesztésre. Nem keveset és nem kevés létszámra.
Valószínűleg amiatt, hogy a szerződés kritériumainak meg tudjon felelni és hogy a munkavállalóitól retorzió nélkül meg tudjon szabadulni az állammal kötött vállalásai ellenére, a munkavállalókat elbocsájtáskor, közös megegyezésbe kényszerítette úgy, hogy a végkielégítést un. versenytilalmi megállapodás szerint fizette.

Technikailag úgy bonyolódott az ügy, hogy az elbocsájtandó munkavállaló levelet kap a HR vezetőjétől, amiben arról értesítik, hogy a vállalatnál csoportos létszámleépítés van, amibe Ő is belekerült. Ezek után a HR vezető kompromisszumos megoldást javasol, aminek a lényege, hogy ha a munkavállaló hajlandó felmondani, akkor a járandóságait, amik a vállalat általi felmondás szerint amúgy járnának, egy kicsit felkerekítik és ezt az összeget versenytilalmi megállapodás címén fizetik.
A munkájukat így is úgy is elvesztő munkavállalók persze belemennek ebbe a „játékba” pár százezer forint plusz pénzért. Kérdezem, hogy talán úgy, hogy nem is tudnak róla, hogy ezzel bűntársai lesznek, lehetnek a multinak talán adócsalásban is?

A versenytilalmi megállapodásokba mindig olyan vállalat került megnevezésre, mint versenytárs, ahová az elbocsájtott nem akart elhelyezkedni. Amúgy a multinak egyáltalán nincs is versenytársa Magyarországon.
Így fordulhatott elő az, hogy egy magasabb beosztású munkavállaló olyan vállalathoz került vezető beosztásba ahová a beosztottja „nem mehetett” (nem is akart, de a papírjaiba ez is került) a versenytilalmi megállapodása miatt.

Ezt az eljárást (is) megírtam a vállalat neve nélkül az APEH-nak, akik arról tájékoztattak, hogy ez az eljárás törvénytelen a munkáltató és a leírt helyzetbe belekényszerített munkavállaló esetében is. Amennyiben a létszámcsökkenés eltusolásával a gazdasági előny megszerzése is cél volt (igen nagy valószínűséggel), akkor az pedig már bűncselekmény is - tudtam meg egy szakembertől.

Ezt a történetet már egy minisztériumnak megfogalmazott panaszomban is leírtam, akik azt válaszolták, hogy erről majd értesítik az APEH-ot; ez már több mint 3 éve volt. Ami pedig a legérdekesebb, hogy ezeket az elbocsátásokat elrendelő, amúgy külföldi állampolgárságú vezető, a mi multink ténylegesen legnagyobb konkurenciájához ment át, miután elvégezte a „feladatát” Magyarországon…

Az elbocsátások, létszámleépítés miatt (is) volt vizsgálat a multinál, de egyszer csak csönd lett körülötte, pedig annak is felmerült a gyanúja, hogy nemhogy a létszámmegtartásra, létszámfejlesztésre tett vállalásait nem tartotta be, hanem még a támogatásként kapott pénzt sem arra költötte (legalább is egy részét a „rossz nyelvek” szerint), amire azt a szerződésben vállalta.

Ezzel a az állami pénzel, ezzel a létszámcsökkentéssel a multi elérte azt, hogy a legválságosabb évben, a létszámarányos nyeresége jóval magasabb volt mint a válságot megelőző években.
Ez amúgy adómentes nyereség, mert amikor a multi Magyarország jött és megkapta „ajándékba” ezt a vállalatot, akkor mellé kapott 15 év adómentességet.
A vásárláskor állami pénzből megszabadult az akkori alkalmazottak jelentős részétől és most újból a válság közepén állami pénzből létszámleépítés lett finanszírozva.
A 15 év letelte után multink az elmúlt 2 év alatt tizedére csökkentette törzstőkéjét, ami azt jelenti, hogy 15 év több mint százmilliárdja után, újabb több mint százmilliárd forint elhagyta az országot adómentesen. Továbbra is rendszeresen állami támogatásokat kap, ingyen CO kvótát amit tovább értékesít…

Jelenleg a NAV még mintha az első két ügyben vizsgálódna az ügyészség felkérésére, de az ügyintéző szerint az állam, a NAV nem károsodott, így nem történt jogsértés az első két esetben.
Tehát ha valaki kap a munkáltatójától papíron 300 Ft-t, de abból csak 100 Ft-t kap kézhez az illető, sőt a 100 Ft-ból is 20 Ft-t vissza kell adnia, az a NAV szerint nem jogsértés. Kíváncsi lennék, mi lenne a hozzáállás mekkora lenne a sajtó visszhang, ha ezt valami kis vállalkozó csinálná meg a beosztottjaival.

Van valakinek ötlete, mit lehet még csinálni, hová lehet fordulni jogorvoslatért annak érdekében, hogy végre valaki megfelelően eljárjon?
Hol lehet a NAV „lezárt” eljárása ellen fellépni?
Egyáltalán, hogy lehet a NAV-ot felelősségre vonni?

A Pénzügyminisztériumnál és az ombudsmannál többször próbálkoztam már, de elutasítást kaptam, szerintük itt minden így törvényes, ahogy van!